Fabrikett, fapellett, lágyszárú brikett forgalmazása

Csökkentse fűtési költségeit a nálunk megtalálható megújuló energiaforrások felhasználásával, mellyel megőrizheti saját egészségét és környezetét.

BEVEZETŐ 

Általánosan:
A biomassza keletkezésének lényegéből adódik, hogy egy adott térség természeti adottságaitól függően keletkezik, és az adott ország gazdasági helyzetétől függően használható fel a biomassza energetikai célra. Ebből következik, hogy más országok ilyen irányú tevékenységei többnyire nem tekinthetők példának. A biomassza keletkezésével kapcsolatos jellemző, hogy eredetileg inhomogén halmazként jelenik meg, melyet a tüzelési célú felhasználás szempontjaihoz vagy át kell alakítani, vagy a berendezéseket kell az anyaghoz igazítani.

A biomassza hasznosításának egyik lehetősége: A biomassza, mint tüzelőanyag.
A rendelkezésre álló biomassza fajták nagymértékben meghatározzák a lehetséges alkalmazást. A felhasználást ezen túl az határozza meg, hogy a biomassza összetételében a kis karbon és nagy oxigéntartalom miatt a jó hatásfokú tüzelést csak anyagmennyiség szabályozásával lehet biztosítani, a klasszikus levegőszabályozás nem járható.

Problémamegoldások:
A kis energiasűrűségen változtatni lehet, és a biomasszából nagy energiasűrűségű energiahordozó is előállítható, de ez nem befolyásolja a keletkezés helyére vonatkozó adatokat. Ebből következik, hogy a biomassza lokális energiaforrás, vagyis a keletkezés környezetében való felhasználása a legcélszerűbb. Annál nagyobb lehet a felhasználás köre, minél nagyobb energiasűrűségűre történik az átalakítás. A biomassza keletkezési adottságai miatt az egyedi, kis teljesítményű fűtési rendszerek és használati meleg víz előállításában és felhasználásában lehet célszerűen gondolkodni.

 

   A biomassza, mint tüzelőanyag.


    A biomassza energetikai célú hasznosításának lehetőségeit
 az előállított energiahordozó halmazállapota szerint célszerű tárgyalni:

 

Szilárd halmazállapotú biomassza, hőenergia céljára

Folyékony biomassza,
hajtóanyag és hőenergia céljára

Biogáz,
tüzelő és hajtóanyag céljára

 

 

 


Szántóföldi, mezőgazdasági hulladékok


Erdészeti, faipari
tüzelőanyagok, hulladékok


Olajok,
alkoholok


Biogáz




Depóniagáz

 

Szántóföldi, mezőgazdasági hulladékok


Azon szántóföldi és erdőgazdasági melléktermékek illetve hulladékok,
melyek hőenergia termelésre hasznosíthatók

Melléktermék

Szalma bálás

Kukorica csutka

Kukorica szár

Napraforgó szár

Nyesedék venyige

Fa hulladék

 

 

 

 

 

 

 

Termelt mennyiség (10_6 t/év)

4.5-7.5

10.0-13.0

1.0-1.2

0.4-1.0

1.0-1.2

1.0-1.5

Eltüzelhető mennyiség (10_6 t/év)

1.5-2.0

3.0-4.0

0.4-0.6

0.3-0.4

0.5-0.7

0.5-0.7

Nedvesség tartalom betakarításkor %

10-20

40-65

30-40

30-35

30-35

20-45

Nedvességtartalom tárolás után %

13-15

22-43

12-20

18-25

15-20

15-25

Fűtőérték MJ/kg (18% nedvességtartalom)

13.5

13.0

13.5

11.5

14.8

15.0

Az energetikai célra hasznosítható szilárd halmazállapotú biomassza hazai mennyisége.

A melléktermékek előkészítése tüzelésre:
A melléktermékek (elsősorban a mezőgazdasági) a betakarítás és betárolás után legtöbbször még nem tüzelhetők el közvetlenül a tüzelőberendezésekben, hanem különböző előkészítő műveleteket igényelnek. Vannak azonban olyan törekvések is, amelyek a rendelkezésre álló melléktermék-formához igazodó tüzelőberendezést alakítanak ki, az elő feldolgozás műveletének elhagyhatóvá tétele érdekében.

Előfeldolgozás nélkül is eltüzelhető melléktermékek

Aprítás, keverés

Szalmabálás biomassza


Általánosan:
A gabona betakarításakor a technológiától illetve a géptől függően összenyomva kis, közepes és nagy bálákban alakítják ki. Tüzelésére csak jelentéktelen mértékben áll rendelkezésre, mert a papíripar és az állattartásban az almozás nagy szalmaigényű.

 A potenciális mennyiség:
Az elmúlt években közel 1,7 millió hektáron termeltek kalászos gabonát, és ennek 80 %-án búzát. A statisztikai adatok szerint a gazdaságok a szalmának csak 59 %-át takarították be valamilyen formában, a többi a tarlón elégetésre, vagy beszántásra került. Egyes vélemények szerint a beszántás, illetve a talajerő visszapótlás ezen módja lenne a hasznosítás legjobb formája. A nagy cellulóztartalmú anyag talajba juttatása azonban káros, un. szénhidrát hatást vált ki, ami csak nagymennyiségű nitrogénműtrágya kiszórásával ellensúlyozható.

A szalmafélék lehetséges egyéb hasznosítása:
A szalmafélék legnagyobb részét, évente mintegy 3 millió tonnát hagyományosan almozásra, istállótrágya készítésére használnak fel. pillangósok, az árpa, a zab szalmájának jelentős tápértéke van. A búzaszalma ammóniás és nátronlúgos feltárással, valamint hő közléssel emészthetővé tehető és így állati takarmányként felhasználható. Az ipar a szalmát cellulóz előállításra, illetve papírgyártásra használja fel. A felhasznált mennyiség nem jelentős és elsősorban csak a papírgyár környékén elhelyezkedő gazdaságokra terjed ki.

Lehetséges energetikai célú hasznosítás potenciálja:
Hazánkban a keletkező szalma mennyiségének csak mintegy felét használják fel, a másik fele rendelkezésre áll hőtermelés céljára. A szalmaégési tulajdonságai jók, betakarításkori nedvességtartalma alacsony (10-20 %).

Kukoricacsutka, kukoricaszár biomassza


A potenciális mennyiség:
A szántóföldeken a legnagyobb mennyiségben a kukorica melléktermékei keletkeznek. A több mint 12 millió tonna melléktermék 90 %-a szár és levél, kb. 10 %-a kukoricacsutka.

A kukorica melléktermékeinek lehetséges egyéb hasznosítása:
A kukoricaszár hasznosítás jelenleg legelterjedtebb módja a beszántás, mely a vetésterület kb. 93-94 %-án történik. A cellulózhatás elkerülése érdekében a talajba nagymennyiségű nitrogénműtrágyát is ki kell juttatni, ami jelentős mértékben növeli a költségeket. A leveles kukoricaszár tápértéke valamivel nagyobb, mint a gabonafélék szalmájáé, így takarmánykénti hasznosítása is előnyösebb. A korán betakarított kukoricaszárból a kérődzők számára viszonylag jó minőségű siló készíthető. A nagybálákban betakarított kukoricaszár ballaszttakarmányként is számításba vehető. A különböző tények együttes hatására várhatóan a kukoricaszár 4-6 %-át fogják takarmányozási célra felhasználni.

Lehetséges energetikai célú hasznosítás potenciálja, technológiája...
Hőenergia nyerés céljaira az új technológiákat is figyelembe véve, igen jelentős mennyiségű kukoricaszár áll rendelkezésünkre. A tüzelésre való hasznosítást azonban a kukoricaszár magas, 40-65 %-os nedvességtartalma nagyon megnehezíti. A nedvességtartalom nagysága nagyban függ a betakarítás időpontjától és a betakarításkori időjárástól. Sajnos ez ideig még nem sikerült olyan technológiát találni, amellyel a kukoricaszár nedvességtartalmát nagyobb ráfordítások nélkül, természetes úton, 15-20 %-ra lehetne csökkenteni.

Jelenleg a kukoricaszárat egyéb tüzelőanyagokkal keverve tüzelik a legtöbb helyen. Újabban a szár megszárításával és brikettálásával is próbálkoznak, így nemesített, jó minőségű tüzelőanyagot lehet előállítani.

A kukoricacsutka nagyobb mennyiségben, kb. 50.000 ha vetésterületről a hibridüzemeknél áll rendelkezésünkre, ahol a főtermék betakarítása csövesen történik. A hibridvetőmag-üzemekben a csutka jól felhasználható a hőenergia előállítására, ugyanis a vetőmag szárítása csövesen történik, tehát a csutka is szárításra kerül. A keletkező nagymennyiségű 12-16 %-os nedvességtartalomra leszáradt csutka fedezi a vetőmagszárítás hőigényét.

            Napraforgószár biomassza


 A potenciális mennyiség:
A szántóföldön évente képződő melléktermék a napraforgószár és tányér is. Az 1982-ben 297 ezer ha-on termelt 579 ezer tonna napraforgómaghoz 1:2 szem-szár arány alapján 1140 ezer tonna szár és 580 ezer tonna tányér becsülhető melléktermékként.

A napraforgószár jelenlegi hasznosítása:
Jelenleg a teljes szármennyiséget összezúzzák és beszántját, holott a napraforgószár a betakarítás után aránylag alacsony nedvességtartalmú.

Szőlővenyige, gyümölcsfa-nyesedék biomassza


A potenciális mennyiség:
A nagyüzemi szőlőültetvények évenkénti metszése során keletkező venyige mennyisége jelentős (150-200 ezer tonna). Ennek a nagyobbik részét ma még a szőlősorokból történő kihúzást követően a szabadban elégetik, kisebbik részét pedig - ahol erre megvannak az eszközök - összezúzzák és a talajba keverik.

Lehetséges energetikai célú hasznosítás potenciálja:
A venyige viszonylag magas fűtőértéke miatt jól tüzelhető. A venyige - apríték, illetve a venyige-bálák kazalban jól tárolhatók. A gyümölcsfák ritkító metszése során évente valamivel kisebb, 4-5 évenként a felújítások során nagyobb mennyiségű nyesedék keletkezik. Az éves mennyiség kb. 400-500 ezer tonna. A nyesedék fűtőértéke a venyigéhez hasonlóan viszonylag magas és aprítva jól tüzelhető. A száraz körülmények között készített apríték kazalban jól tárolható.

Elődolgozás nélkül is eltüzelhető melléktermékek


Általánosan
Nagy tűzterű kazánokban néhány mezőgazdasági melléktermék elő feldolgozás nélkül eltüzelhető. Ilyen tüzelőberendezésekben a betakarítás utáni állapotban bálázott, szálas, vagy szecskázott formában elégethető a mezőgazdasági melléktermék. Ilyen esetekben a tüzelőberendezés közvetlen közelében, a naponta eltüzelendő mennyiség tárolására alkalmas előtárolót létesítenek. A kisméretű szalmabálákat kézi rakodással, a nagybálákat gépi szállítással juttatják el az adagolószerkezethez ill. a tüzelőberendezés behordó szerkezetéhez.

Az adagolás lehetséges módja:
A nagybálát egészben fogadni tudó tüzelőberendezések kiszolgálása közvetlenül traktoros homlokrakodóval, vagy a tüzelőberendezéshez kialakított kötöttpályás anyagmozgató rendszerrel történhet a közelben levő előtárolóból. Az előtárolók feltöltésére a betakarításkor használatos rakodó és szállítóeszközök alkalmasak. A szecskázva betakarított melléktermékek ömlesztve szállíthatók a tüzelőberendezéshez. A szállítójármű ürítése a fogadóasztalra történik, amelyről szabályozható mennyiségben adagolható az anyag a tüzelőberendezésbe. Az aprított tüzelőanyagot szállítócsiga, szállítószalag, rédler, vagy pneumatikus szállító adagolhatja és szállíthatja a tüzelőberendezésbe. Egyes előtárolóknál hidraulikusan működtetett kitároló berendezés juttatja az anyagot a szállító rendszerbe. Egyszerű megoldás az, mikor fedett előtároló térből az ömlesztett anyagot traktoros toló lappal juttatják a megfelelően kialakított fogadóműre, amely a tüzelőberendezés táplálását látja el.

Melléktermék előkészítése tüzelésre - aprítás, keverés


Általános
A szecskázott melléktermékeket igénylő tüzelőberendezések kiszolgálására 4-5 cm méretű szecskát előállító szecskázók és zúzók használhatók. Az aprított melléktermékekkel üzemelő tüzelőberendezésekhez olyan univerzális tüzelőanyag-fogadó gépsort célszerű alkalmazni, amely a szántóföldi melléktermékek mellett a szőlő és gyümölcsfanyesedék valamint a vágástéri fahulladék fogadását és aprítását is megoldja.

A ideális tüzelés feltételei:
A tüzelőanyag nedvességtartalmának beállításához, illetve a tüzelőanyag homogenitásának biztosításához szükség lehet az előtárolóba kerülő melléktermékek és egyéb, főleg ipari, papíripari-, faipari, stb. hulladék anyagok összekeverésére a tüzelő előtt. Különösen az őszi időszakban a nagy nedvességtartalmú kukoricaszár tüzelése esetén szükséges pl. gabonaszalma, fahulladék bekeverésével javítani a tüzelőanyag minőségét. A keverés a különböző anyagokat aprító berendezések, vagy az előtárolót töltő gépek párhuzamos üzemeltetésével lehetséges.

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 4
Tegnapi: 6
Heti: 32
Havi: 350
Össz.: 94 337

Látogatottság növelés
Oldal: Kezdőlap
Fabrikett, fapellett, lágyszárú brikett forgalmazása - © 2008 - 2024 - fabrikett-fapellet.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »