A pellet:
Pellet elnevezést kapott a körcellás, görgős préseken készített f3 - 25 mm-es tömörítvény. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű f10-25 mm-es pelletnek "tűzipellet" megnevezést használják.
Az előállításról:
A tüzelési célra alkalmas biobrikett, vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3), melyet 800 bar-bál (800 kg/cm2-nél) nagyobb nyomással lehet elérni. A melléktermékekből a biobrikettet rendszerint kötőanyag nélkül készítik. Gyakran célszerű különböző melléktermékek összekeverése, ill. bekeverése. A fűrészpornak, fenyőfakéregnek, viasznak adalék anyagként való hozzáadása a szalmához javítja a biobrikett szilárdságát, de lehet az adalékanyagnak kondicionáló (nedvességtartalom beállító) szerepe is.
Az előállítás és használat egyik fontos sarokköve: a nedvességtartalom
A különböző melléktermékek nedvességtartalma és tömöríthetősége igen változó, de az előállítás során a végtermék, a biobrikett vagy tűzipellet 1-1,3 g/cm3 tömörségű és nedvességtartalma legfeljebb 10-12 % lesz. A tömörségen kívül az alacsony nedvességtartalom az, mely igen kedvező tüzeléstechnikai tulajdonságokat ad a brikettált mellékterméknek. A biobrikett csak éghető (meddő nélküli) anyagokat tartalmaz.
Biobrikett gyártás céljára elsősorban a 20 % alatti nedvességtartalmú melléktermékek vehetők számításba.
A brikettálásra ajánlott, mezőgazdasági üzemben keletkező melléktermékek |
- a kalászosok szalmája |
|
- a repce és szójaszalma |
|
- kukoricaszár |
|
- egyéb hulladék szalmaféleségek |
|
|
Az ipari feldolgozás során keletkező anyagok |
- nád, len és kender pozdorja |
|
- rizshéj és napraforgóhéj |
|
|
Erdészeti és faipari melléktermékek |
- fűrészpor, csiszolatpor |
|
- faforgács, fahulladék |
|
- fakéreg |
A biobrikett és pellet főbb fizikai jellemzői
Alapanyag |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Búzaszalma |
|
|
|
|
Szójaszalma |
|
|
|
|
Kukoricaszár |
|
|
|
|
Napraforgóhéj |
|
|
|
|
Fűrészpor, faforgács |
|
|
|
|
Erdészeti, faipari tüzelőanyagok
Általánosan
A melléktermék hasznosítási lehetőségeken túl hangsúlyozni kell, hogy az utóbbi években, elsősorban az EU-csatlakozással összefüggésben a biomassza energetikai hasznosításában a lehetőségek a mezőgazdasági melléktermékekről az erdészeti és faipari anyagokra tolódtak el, és ez tendencia várhatóan még tovább fog erősödni.
Az energetikai célra felhasznált fabázisú anyagok:
Fapellet
Általánosan
A fapellet műszaki tulajdonságai: (DIN 51731 szerint)
Hossz: |
5 - 30 mm |
Átmérő: |
5 - 10 mm |
Víztartalom: |
8 - 10 % |
Sűrűség: |
650 kg/m3 |
Fűtőérték: |
4,9-5,4 kWh/kg |
Hamu: |
0,3 - 1 % |
Por: |
< 10 % |
Kéreg: |
< 15 % |
Alapanyaga faipari melléktermék: száraz, kezeletlen faforgács és fűrészpor.
1 tonna pellet előállításához 6-8 m3 faforgács szükséges. A pellet tankerautóval szállítható, majd egy csövön át a ház tároló helységébe szivattyúzható, de kapható még 15-25 kilós zsákos kiszerelésben is.
A pellet felhasználásának előnyei:
· égése semleges a légkör CO2 háztartására nézve
· megújuló, környezetbarát energiaforrás
· alacsony emissziós értékek
· magas fűtőérték (2 kg pellet = 1 l fűtőolaj)
· nagy sűrűség
· könnyű szállíthatóság
· egyszerű tárolás
· kevés hamuval ég
· alacsony energiaigényű gyártás
A pellet prés alkalmas keveréktakarmányokból granulált takarmányt előállítani.
A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amelyet vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőjű anyag rudakat alkot az alapanyag és a használt pellettálási technológia függvényében. A porszerű, aprószemcsés vagy szálas anyagok pellettálásának előnye, hogy nagyobb anyagdarabok nyerhetők belőle.
A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénabb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2-5 cm-es hoszúságú. A "folyékony fának" nevezett pelletet kb. 20-25 évvel ezelőtt fejlesztették ki német nyelvterületen és Skandináviában. Égetésük ún. pelletkazánokban lehetséges. Amióta sikerült folyékonnyá tenni a fát a pelletelési eljárás során, azóta nagy különbség nincs a gáz és olajkazánokkal szemben.
Mindegyik rendszerben van üzemanyagtartály, égetőfej és erre a célra kialakított hőcserélő. A tűzelőanyag továbbítási rendszerük leginkább a carborobotokéhoz hasonlít. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800-1000 °C közötti. A füstgáz hőmérséklete 70-100 °C. Így megállapítható, hogy a rendszer 90%-os hatásfokú! A családi házas pellettartály általában 1 m3 fapelletet tud befogadni. Égés után, a minőségtől függően, 0,5-1 kg salakanyag keletkezik, amely a kazán salaktálcájára jut. A 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt égeti el az 1 m3-es fapellet csomagot. Így takarítására ritkán kerül sor. E tisztítás kb. 5 percet vehet igénybe.
A pelletfűtés azért környezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál. A szabályozott égés miatt a káros anyag kibocsátása is alacsonyabb.
A pelletprés alkalmas keveréktakarmányokból granulált takarmányt előállítani. A takarmánygranulálás alapvetően három problémát old meg: